Az “alapiskolai alapismeretek” (Basiswissen Grundschule) könyvsorozatban jelenik meg ez a kétkötetes mű Falko Peschel tollából a “Nyitott tanítás (Open learning) – elképzelések, realitás, perspektívák és egy gyakorlatban kipróbált koncepció megvitatása” címmel.
Az első kötet “általános didaktikai megfontolásokat tartalmaz” :
- “Open learning” szokásos formáit és koncepcióit elméletben és a gyakorlatban,
- Az alapelvek tudományos megfogalmazási kisérletét, valamint az iskolai szereplök új szerepfelfogását,
- Szándékokat, módszereket és eljárásokat, amelyek az “Open Learning” előfeltételei,
- A tanítás tervezését, a tanulók értékelését, az értékelés és a bevezetés problémáit.
A második kötet “szakdidaktikai megfontolásokat” tartalmaz:
- Az “Open Learning“ előfeltételeit és következményeit egyrészt a tradicionális tanulás, másrészt a képzettség fogalmára, amely alatt a tudással való felelős bánást érti, nem csupán annak egyszerü és következmények nélküli felhalmozását.
- Peschel leírja, hogy az “Open Learning” módszere nem azt jelenti, hogy kényelemből, bátortalanságból mindent a véletlenszerű tanulói érdeklődéstől teszünk függővé, hanem a tanár felelősséget vállal azért, hogy életfontosságú tartalmak és kompetenciák jelen legyenek az iskolában, és ezeket ki is fejti a nyelv, a matematika, és a szaktanítás (tudomány, művészet, sport) keretein belül, amelyek központi témái az alapozó oktatásnak.
A kötet azokkal a megjegyzésekkel és kételyekkel zárul, amelyet az “Open Learning” a tanárokban és a szülőkben felvet. Például: Át lehet tekinteni egy ilyen több szálon futó szituációban mindazt amit a gyerekek csinálnak? Képesek lesznek a gyerekek a későbbi iskolázás munkaformáihoz alkalmazkodni?
Mind a két kötet összefoglalja mindazt, amit az “Open Learning” reformtörekvései ma kitesznek. Mindezt egy a praxisban dolgozó tanár teszi meg! Elméletileg igényes, tartalmas, differenciáltan ítélő. Bemutatják azt is, hogy hogyan tevékenykedik az író azon a nehéz úton, amikor keresi az iskolát, ahol a gyerekek eredményesen és értelemmel tudnak és akarnak tanulni.
Peschel ezen az úton nem elégedett meg azzal, hogy elment látogatni mások osztályait és iskoláit. Maga évek óta így tanít, ahogy ezt a könyvben leírja. Ugyanakkor nem hallgatja el kollégái és az osztályát látogatók kritikus megjegyzéseit sem.
Az olvasó a kötetekben egy jó bevezetőt fog találni az “Open Learning” elméletéhez és gyakorlatához. Látni fogja, hogy Peschel osztálya túl van azon, ahogyan máshol csupán kioktatás folyik, vagy ahol mindent megszépítenek, de valójában erősen manipulálnak, vagy ahol csupán a lényegtelen kérdésekkel foglalkoznak, mint az iskolai idő hossza, a kötelezö órák óraszáma, vagy a pontos tanulási anyag kimerítö felsorolása, vagy a szép nyelven megfogalmazott iskolaprofilok és programok, vagy a fegyelmezési eljárások.
Peschel az iskola alapfeladatával foglalkozik: Hogyan lehet a gyerekek érdeklödését a tanulással kapcsolatban fenntartani, és tanulási képességeiket fokozni. Példái és javaslatai megalapozott reményt nyújtanak arra, hogy a gyerekek az iskola segítségével az önállóságra kapnak inspirációt.
Ezek a kötetek a tanárképzökben iskolákban remélhetöleg sok olvasóra fognak találni. Biztos vagyok benne, hogy az olvasók között sokakat meg fognak nyerni az “Open Learning” irányzatnak.
Kapcsolódó oldalak:
- Hans Brügelmann: Falko Peschel kutatásának jelentősége
- Falko Peschel: Új tanári szerep: kioktatóból tanulást kísérő
