A gyűlés lefolyásának megvannak a maga szabályai, hagyományos elemei. A gyűlésre az iskola fő épületében kerül sor a legnagyobb helységben. Itt elég nagy a hely, hogy mindenkinek jusson belőle (ha nem bánod, hogy a földre kell ülnöd). A gyűlések mindig úgy kezdődnek, hogy a gyűlésvezető azt mondja: „A gyűlés elkezdődik!” (Meeting come in order.)
Amikor valóban rend lesz, az elnök megkérdezi, hogy kinek van javaslata a napirendre. Természetesen, erre előre is lehetőség van, a hét folyamán a gyűlésvezetőnél, vagy a titkárnál. Nincsenek korlátai annak, hogy mit lehet a napirendre felvenni, kivéve olyan ügyeket, amelyek az ombudsmanok hatáskörébe tartoznak.
A gyűlés azután azzal folytatódik, hogy az elnök elkezdi a titkár által felirt lista pontonkénti megtárgyalását. Azzal kezdi, hogy minden esetben felhívja az egyént vagy csoportot, hogy adják elő, hogy mit is akarnak megbeszélni. Ezután, ha a dolog megköveteli, megnyitja a megbeszélést. Néhány eset csupán egyszerű információadás, például valaki bejelent valamilyen eseményt, ami a többiek számára érdekes lehet stb. stb., más kérdések azonban vitára kerülnek.
A gyűlésvezető abban a sorrendben hívja fel a beszélőket, ahogy azok felteszik a kezüket. Egy jó gyűlésvezető mestersége az, hogy hagyja a beszélgetést kifejlődni, a nélkül, hogy azt néhány ember dominálja. Ha egy esetben valaki megtámad valaki mást, akkor a vádlottnak joga van rögtön a vád után szót kapni.
A megbeszélés végén, aminek hosszát a gyűlésvezető határozza meg, a következő szakaszban gyűlésvezető javaslatokat kér a probléma megoldására. Gyakran maguk a javaslatok is beszélgetést, vitát provokálnak.
Ezek után a gyűlésvezető újra összegzi a javaslatokat, megindokolva, hogy melyek zárják ki egymást, illetve melyeket lehet összekapcsolni. Ez gyakran nem egyszerű, mert a szabályok változhatnak. Elképzelhető, hogy egy eset, amiben valakit valamivel vádolnak, a megoldáshoz javasolt intézkedés csak arra az egy emberre vonatkozik. Lehet, hogy valaki, aki például tiltakozott az ellen, hogy ágyba küldjék az elfogadott szabály szerinti időben, és ezért valaki azt javasolja, hogy ő két napig utolsóként kapjon teát uzsonnakor.
Ugyanerre az esetre valaki javasolhat egy általános megoldást, amely a szélesebb közösséget érinti. “Ha bárki zajong lefekvési idő után, automatikusan legyen megbüntetve azzal, hogy a tea-sor végére kell állnia”. Az elnöknek meg kell győződnie arról, hogy a felvetett javaslatok mindenki számára világosak-e. Ha igen, akkor következik a szavazás. Erre kézfelemeléssel kerül sor, amit az elnök megszámol. Minden napirendi pont végét: „az ügy lezárult“ bejelentés jelzi, ami után már nincs lehetőség arról a napirendi pontról beszélni. Ha valaki mégis ezt szeretné, akkor a következő heti gyűléshez fordulhat.
Kapcsolódó oldalak:
- Fóti Péter: Milyen az osztály/iskolagyűlés elé terjesztett jó napirendi javaslat?
- Danë Goodsman, egykori summerhilli diák meséli (1962-72)
- Hussein Lucas: Summerhill után. Mi történt Anglia legradikálisabb iskolájának gyerekeivel az iskola után? (15 történet)
- Summerhill információ új gyerekeknek
- Summerhill valóban a feledés homályába merült volna? Valóban szűklátókörű és önelégült?
- Beszélgetés Kékesi Szilviával
- Hylda Sims: Egy summerhilli gyűlés – regényrészlet
