A kecskeméti Gyermekliget Alternatív Iskola mentortanára, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Iskolakert kurzus kidolgozója, óraadó tanára.

Ha a gyermek kérdez, azt jelzi, tanulni akar. A kérdés maga a tanulás megnyilvánulási formája. Mai világunkban azonban egyre inkább kikopnak a kérdések a gyermekek és felnőttek közötti interakcióból. Ennek sok összetevője van: az egyik, hogy ha a gyermek kérdez, a felnőtt nem ér rá válaszolni, mert éppen mással van elfoglalva. A másik az infokommunikációs technikai eszközök számlájára írható, ugyanis a legtöbb felnőtt sem érti ezek működését, így kielégítő válasszal sem tudnak szolgálni. A harmadik pedig az az oktatási rendszer, amelynek az alapja még mindig az, hogy a tanár kérdez, a tanuló felel. Több szinten szükséges változtatni tehát a gyermeknevelést illetően. Az oktatási intézményekben mindenekelőtt a különböző tanulási terek létrehozásával tudjuk segíteni a gyerekek kíváncsiságának ébrentartását, mégpedig úgy, hogy olyan környezettel vesszük őket körbe, amely kérdések feltevésére serkenti őket. Ilyen tér a természet vagy egy iskolakert. Egy-egy jól elkapott kérdésre egy egész tanananyagot fel lehet építeni. Ilyen volt a legkisebbik lányom által feltett egyik talán furának hangzó kérdés is, amikor a hibrid vetőmagokról meséltem nekik: „A sellő is hibrid?” De hogyan lesz ebből tananyag? Varázslattal. A varázslat maga pedig a kérdésben rejlik.

Ajánlott olvasmányok:

• Dani-Ördög Dalma (2022): Gumicsizmás tanterem. In: In: Halbritter-Tamáska szerk. Iskolakert, természet és közösség. Szociálpedagógia 19-20. Apor Vilmos Katolikus Főiskola. Vác. 148-164.
• Dani-Ördög Dalma (2023): Iskolakert, tapintás és matematika fejlesztés alsó tagozatban. In: 36. OTDK tanítás- és Tanulásmódszertani Tudástechnológiai Szekció. PTE KPVK. Szekszárd.
• Halbritter András Albert – Tamáska Máté (2022, szerk): Iskolakert. Természet és közösség. Szociálpedagógia Szaklektorált Folyóirat. Tematikus szám. 19/2022. Apor Vilmos Katolikus Főiskola. Vác