Fóti Péter: Beszélgetések új filozófiája (II.)

Egy kör-beszélgetés gyűlés lefolyása:

• (0) A helység elökészítése
• (1) A megérkezés (check-in)
  • Megérkezés fizikailag és szellemileg
  • Megegyezés arról, hogy mennyi ideig fog a beszélgetés/megbeszélés tartani
• (2) A szerepek kiosztása
  • A megbeszélés vezetöjének kiválasztása
  • A jegyzökönyv
  • Az idöbeosztás
  • A folyamatok kézbentartása
• (3) A napirend kialakítása (közösen)
  • Megérkezés
  • Elsö kör
  • Második kör
  • Döntések
  • Bejelentések

• (4) A napirend megvitatása és a döntések meghozatala
• (5) Befejezés – (Check out)
  • Visszajelzés
  • Befejezés

0. A helység elökészítése

1. Ha lehet és a kialakult bizalom megengedi üljetek körbe. Ha ez még nem megy, semmi baj, késöbb ez magától is kialakul. Ne ültesd eröszakkal körbe az embereket, de javasold nekik.
2. Kell-e egy asztal mindenkinek, vagy egy közös asztal is megteszi? Vagy kell-e egyáltalán? Jó ha van, egy lehetöség irni valamire, amit mindenki jól lát.
3. A székek legyenek kényelmesek
4. Legyen innivaló, és a helység legyen jól kiszellöztetve.

1. A megérkezés (check-in) (kezdő, nyitó kör)

Amikor egy uj beszélgetésre/megbeszélére érkezel, még ott vannak a fejedben a korábban történtek. Jobb a hozott feszültségektöl megszabadulni, amennyire lehet. Ez segíti azt, hogy a korábbi feszültségek ne hassanak annyira a most következö megbeszélésre.

Helyet készíteni a fejedben

Nem kell, hogy a beszámolód hosszú legyen. Amire szükség van, hogy ezután lélekben ott tudj lennei, ahol fizikailag is vagy!

Szándékok kinyilvánítása

Minden megbeszélés egyben egy tevékenység, amit jól kell csinálni. Ehhez fontos, hogy ismerjed a többiek szándékait, és ki kell nyilvánitsd a sajátodat is. Elmondhatod, hogy szeretnél megoldást találni problémákra, hogy szeretnéd, ha az emberek egymást meghallgatnák, szeretnéd ha te magad jobban megértenéd a többieket. stb. stb.

Megegyezés arról, hogy mennyi ideig fog a beszélgetés/megbeszélés tartani

Ezt nagyon fontos a megbeszélés elején tisztázni, hogy mindenki tudja. Ez lehet 1 óra vagy kettö, de az is lehet, hogy megegyeztek, hogy addig nem hagyjátok abba, amig nem juttok valamilyen megoldásra. Ez egyben segít abban késöbb, hogy ne csusszatok ki az idöböl, és azt hatékonyan használjátok.

A megérkezés (check-in) hatásai

A megérkezés (check-in) általában rövid ideig tart. (5-10 perc). Hatásai a következök:

1. Mindenki felelös a beszélgetés/megbeszélés minöségéért

Általában a beszélgetés/megbeszélés vezetöjét szokták felelösnek tartani, azért, hogy a megbeszélés jól menjen. Ha a körökben beszélgetés filozófiáját gyakoroljuk, akkor mindenki felelös azért, hogy egy hatékony beszélgetés folyjon. Ezért fontos, hogy elmondjad, hogy neked ehhez mire van szükséged és meghallgatod a többieket az ö igényeikkel kapcsolatban.

1. Egy személyes/intim hangulat alakul ki

A nyitó körben elmondottak megmutatnak téged emberi oldaladról. Ez vonatkozik arra, amit a megbeszélésen túli életedröl mondsz és az is, amit elvársz a beszélgetéstöl. Mindezek segítenek abban, hogy a többieket emberi oldalukról lásd, és ök is lássák a te emberi oldalad.

1. Közös értékek kulturája alakul ki

A kimondott értékek megértésre találhatnak és elfogadotakká válhatnak. Lehet, hogy a körben továbbmenve többen kinyilvánitják egyetértésüket. A megnyilatkozások egyfajta minőséget képviselnek, kultúrát teremtenek. Ha például így fogalmazol: „Szeretném, ha mindenki meghallgatna”, akkor a többiek tényleg meghallgatnak, és létrejön egy kommunikációs kultúra a nélkül, hogy ezt valaki elrendelné, vagy menedzselné!

1. Felfigyelhetsz fontos feszültségekre

Kiderülhet, hogy egy a megbeszélésen kivüli esemény nemcsak egy embert tart feszültségben hanem a csoport nagyobb részét is és ezért érdemes lehet ennek helyt adni valamilyen formában, vagy a megbeszélen magán, vagy idöt teremtve azon túl.

Bármilyen csoportról is legyen szó, kezdetben mindig legyen „beszállás” kört, akkor is, ha a csoport tagjai jól ismerik egymást, és akkor is ha, a gyűlés egy közösen eltöltött nap végén van. Később, ha már egy ideje dolgoztok a módszerrel, akkor el lehet dönteni közösen, elhagyjátok-e ezt a kört. Jómagam ajánlom, hogy tartsátok meg a „beszállás” kört, hisz nem tudhatod mi történt a többiekkel, mit hagysz ezáltal ki, nem sejtheted, hogy valaki éppen érzelmileg felkavart állapotban van-e. Ha van „beszállás”, akkor a gyűléssokkal hatékonyabb, számos feszültség oldódhat, a beszélgetés minősége javulni fog.

2. A szerepek kiosztása

A körbeszélgetéseken mindenki aktiv résztvevő! Ez azt jelenti, hogy mindenki részt vesz abban, hogy a csoport:

• célokat tüzzön maga elé
• meghallgassa a többieket
• részlet ismereteket adjon át
• segitsen megoldásokat találni arra, hogy a szervezet, csoport jól müködjön

Mindnkinek tudnia kell figyelnie a többiekre és meggyözödve lenni arról, hogy minden egyes ember csak a dolgok bizonyos részleteit ismeri….

Ezen túl vannak speciális szerepek:

1. egy beszélgetésvezetö (Moderátor)
2. egy jegyzökönyv vezetö
3. egy idö-felelös
4. egy megfigyelö

Ezekre a speciális szerepekre azért van szükség, hogy a gyülés hatékonyan müködjön. A beszélgetésvezetö (chair) szerepe az, ami valószinüleg a leginkább eltér attól, amit a legtöbb ember ismer.

Beszélgetésvezetö (Moderátor)

Ez a személy lehet minden gyűlésen más! Mivel a gyűlés struktúrája nagyon világos, az elnök személye változtatható. Nagyon jó, ha nem a csoport vezetője vezeti a gyűlést, így jobban betöltheti vezetői feladatát! Egy iskolában gyerekekre is rá lehet bizni ezt a feladatot!

Tradicionálisan a csoport vezetöje szokta a gyüléseket vezetni. Erre a körbeszélgetések esetén nincs szükség. A moderátor az egész folyamatot szolgálja, ha jól végzi feladatát, akkor ez minden többi résztvevö számára elönyös, igy a csoport vezetöje számára is. (A summerhill-i iskolában szinte soha nem látni, hogy az iskola igazgatója vezetné a gyüléseket).

A csoport vezetöje a saját feladatára tud koncentrálni, ami azt jelentheti, hogy megpróbálja áttekinteni az egész csoport életét, nem pusztán az éppen folyó megbeszélést. Ugyanakkor nem kell félnie attól, hogy döntések az ö beleegyezése nélkül fognak történni. Nem kell félnie, hogy elveszti befolyását. A beszélgetés minösége igy javul, mert mindenki aktivabb, és mindenki felelös az eredményekért.

Klasszikus gyülésvezetö	Körbeszélgetés moderátor
Elkészíti a napirendet	Vezeti a napirend elkészítését
Ellenörzi a sokat beszélöket és megpróbálja a csendesebb résztvevök véleményét becsatornázni	A körök biztosítják, hogy mindenki egyenlö mértékben hozzájáruljon
Vezeti a folyamatokat	Mindenki felelös azért, hogy a folyamatokhoz hozzájáruljon
Gondoskodik arról, hogy minden idöben történjen	Mindenki felelös az idöbeoszztásért
Összefoglalja a folyamatokat	Egy összefoglalás nem szükséges, söt néha árthat
Javasol egy végsö döntést	A végsö beszélgetésben egy javaslatot tesz
Vizsgálja, hogy mindenki kifejezte-e a véleményét	Vezeti a döntés folyamatát

A gyülésvezetö feladata tradicionálisan az, hogy összefoglalja az elmondottakat. Ez azért lehet problematikus, mert az összefoglalásból sokszor kimaradnak részletek. Jobb, ha mindenki fejében ott vannak a dolgok.

A jegyzőkönyv vezetö

Fontos, hogy valaki jegyzeteket készítsen. Aki a jegyzeteket készíti fontos, hogy mindenkit halljon! Ekkor tudja csak jól végezni munkáját. Ha kell cseréljetek helyet, hogy ez lehetségessé váljon. Meg kell állapodnotok, hogy mi az, aminek feltétlenül a jegyzetekbe kell rögzítve lenni. Lehet, hogy minden részletet le kell irni, de lehet, hogy csak a döntéseket, esetleg a legfontosabb érveket. A ti döntésetek! Gondoljatok arra, hogy azok, akik önhibájukon kivül nem tudtak részt venni a gyülésen ebböl a jegyzökönyvböl fognak tájékozódni!

Legyen a jegyzökönyv jól olvasható, jól áttekinthetö!

időkeretek betartója?

Az időfelvigyázó szól, ha egy adott időpont elérkezett! Pl: figyelem eltelt két perc, vagy figyelem ½ 3 van. Az időfelvigyázó csak ezért felelős, hogy időben szóljon. Másért nem. A csoport döntése az, hogy mit csinálnak az információval. Feladatát a gyűlésvezetőtől kapja. Ha egy-egy pontra a csoport valamekkora idöt szán, akkor az idömérö feladata szólni, ha az idö lejárt. Ha az idömérö jelez, akkor döntésre kerülhet sor: ha a téma majdnem lezárt, akkor dönthettek ugy, hogy befejezitek. Ha a döntés messze van, akkor különféle döntések születhetnek: ezt a kört befejezni, vagy a kérdést a következö találkozóra elnapolni.

Az idömérö feladata lehet az is, hogy az idö a találkozó vége elött bizonyos idövel ezt jelzi. Ekkor még lehetöség lesz arra, hogy a megbeszélés normális módon egy zárókörrel lezárható legyen. Mivel az idömérö szerepe egyszerü, ezért jó ezt delegélni.

Ki lesz, aki vigyáz a folyamatokra?

Szokatlan feladato(ka)t kap a folyamat-felvigyázó:

• Jelzi, ha emberek eltérnek a körbeszélgetés alapszabályától és elkezdenek egymás szavaira reagálni, vagy egyáltalán megtörik a kört.
• Figyelik, hogy vannak-e emberek, akik mindig a domináns véleményt visszhangozzák. (Vajon ez mindig a véleményük valóban?)

Egy körbeszélgetési körben ez a feladat igen komplex! Figyelmet és beleérzöképességet kiván. A megfigyelö megkapja a lehetöséget (a megbízást a csoporttól) hogy kellemetlen dolgokat is felhozhasson, amit talán egy „egyszerü” tag nem tenne meg.

Érdemes tehát ezt a szerepet kiosztani. (Az iskolagyüléseken szokásosan ez a szerep a gyülésvezetöre hárol, akinek azonban mindig van sok munkája, és ezért erre a sok reflexiót igénylö szerepre gyakran nincs ideje!)

A megfigyelö feladata lehet az is, hogy „hivatalból” felhívja a figyelmet arra, ha valaki a csoportban a többiek idegeire megy. Ezt is könnyebb a megfigyelönek megtenni, ha feladatkörébe ezt is belevesszük! Az érintett is könnyebben veszi a figyelmeztetést a megfigyelötöl, hiszen ez a feladata.

A megfigyelö igen fontos, ha a csoport nagy. Ha a csoport összerázódott, akkor elöfordulhat, hogy már erre a szerepre nincs szükség, és a csoport megtanult ügyelni a munkát zavaró dolgokra!

3. Közösen kialakítjuk a napirendet

A napirend pontjait a gyűlésen véglegesítjük. A pontok összegyűjtésére már korábban is sor kerülhet. Mindenki felírhatja egy papírra a saját napirend javaslatát, hozzátéve, hogy miféle napirendet szeretne.

Fontos, hogy a gyülés ne unalmasan kezdödjön….
Minden lehetséges napirendi pont (kicsi és nagy) összegyüjtése
Mondd el egy vagy két mondatban, hogy miről szól a te napirendi pontod.
Azt is, hogy milyen fajta napirendi pontra gondoltál?

Használjatok egy táblát, flip-chart-ot.

A napirend összeállításához fontos, hogy mire is szolgál egy beszélgetés, megbeszélés:

• Problémákról beszélgetni
• Tapasztalatokat átadni
• Egymást képességeinkröl tájékoztatni
• Megoldásokat találni
• Döntéseket hozni

A napirend vissza kell tükrözze azt, hogy a csoport tagjainak milyen igényei vannak. Néha ugy néz ki, hogy a beszélgetés elején megalkotott napirend idöpazarlás, valójában könnyen kiderülhet, hogy ez fordítva van, és a napirend közös megalkotása hatékony eleme a beszélgetésnek.

1. Egy kör (Egy probléma körüljárása – Ezek után tudni fogjátok például, hogy kivel érdemes még majd beszélni a dologról)

• Csak egy áttekintés fontos az adott témáról

2. Két kör (Egy probléma mélyebb megismerése)

• a kérdés erös érzelmeket kelt
• ha lényeges nézetkülönbségek vannak a csoporton belül
• ha a kérdés nagyon összetett

3. Döntés

• Ez azt jelenti, hogy a kérdés megbeszélését addig folytatjuk majd, míg döntés nem születik

4. Bejelentés

• Információ minden tagnak

5. Igen vagy nem kérdés

• Egy kör igen vagy nem válasszal

A napirend összeállítása

A gyülés moderátora mindenkit megkérdez, aki jelezte, hogy szeretne valamit a napirendre tüzni. Mielött ezt megteszed gondold át, hogy vajon a kérdés valóban érdemes arra, hogy napirendre legyen tüzve és hogy nem lehetséges az, hogy máshol beszéljétek meg.

• Egy két mondatos leirása annak, hogy miröl is van szó.
• Ki a napirendi pont gazdája? Ha te terjeszted be, akkor biztosan te az vagy. Vajon mások is a napirend gazdái lehetnek? Vond be öket!
• Mire van ezzel kapcsolatban szükséged a többiektöl? (legyen nagyon konkét)
• Miféle Napirendi pont legyen ez? (Lásd fentebb az 5 féle napirendet)

Mindenki szóban elmondja a pontokat, amit felírt (egy-két mondatban). Így egyben látják a résztvevők, hogy ez a gyűlés miről fog szólni. Ezek után a gyűlésvezető javaslatot tesz a napirendre. Megpróbálja az összetartozó pontokat/dolgokat összekapcsolni. Általában az a szokás, hogy a bejelentéseket a gyűlés elejére teszik. Szerintem jobb ezeket a komplex pontok közé tenni, kis feloldásként. (Egyfajta jobb energiagazdálkodás érdekében.)

Közös döntés a napirendről

1. Egy kör, amelyben bárki jelezhei, hogy ellenvetése van
2. 2. kör amelyben bárki elmondhatja az ellenvetését
3. Az ellenvetéseket figyelembe véve a moderátor tesz egy javított napirendi pont javaslatot
4. A fentiek ismétlödnek mindaddig, amig senkienek nincs ellenvetése.

A napirend elfogadására ugyanúgy kerül sor, mint egy, a fentebb leírt döntési pontban szokásos. Az egész folyamathoz kapcsolódó alapvetés az, hogy szemben az általános filozófiával – amely azt mondja, hogy gondoskodj a közösségről és akkor a közösség gondoskodni fog rólad –úgy véljük, hogy először a közösség gondoskodjon rólad, és aztán te is automatikusan fogsz gondoskodni a közösségről. Jobb, ha a csoportot, mint egységet tekinted, mint egy csoport több aggyal. Nem vagyunk szeparált egyének. Egy közös folyamat részei vagyunk. Minden egyes megszólalásra rezonálnak a többiek, valójában mindenki része egy egésznek.
Mivel ebben a gyakorló csoportban még nincs közös téma, amiről beszélhetnénk, megpróbálok kreálni egyet. Volt, amikor egy hasonló helyzetben kitettem a csoport közepére egy szép csokor virágot egy vázában és arról beszéltünk, hogy mit tegyünk a csokorral. Erre gyűjtöttünk aztán megoldási javaslatokat. A mostani szemináriumra jelentkezőktől azt kértem, hozzanak magukkal néhány pénzérmét, hogy ezt összeadva eldöntsük, mit csináljunk az összegyűlt kis pénzzel.
Ha a megbeszélés folyamán a napirendtől eltérő új dolgok merülnek fel, akkor azokkal most még nem foglalkozunk, majd egy következő gyűlés témái lesznek. Ha valóban nagyon fontos dolgokról van szó, azok újra elő fognak kerülni.
Amikor ezt az érmegyűjtési javaslatot tettem, a célom az volt, hogy ezzel a kis pénzzel közösen tegyünk valamit, ami valakinek boldogságot okoz. Mivel ez az én javaslatom, én szólok elsőként. Más esetben megkérdezhetem, hogy ki szeretne kezdeni.
Aztán mindenki szót kap. Mindenki hozzátehet valamit az előtte szólókhoz, vagy javasolhat valami újat, fontos azonban, hogy az eredeti problémánál maradjon. (Ne akarja például felosztani a pénzt, és többeknek örömet okozni külön-külön).

4. Feldolgozás

Egy kör

A kört az kezdi, aki a témát felhozta. Elmondja, hogy mire lenne szüksége.

Valahogy igy:

• Szükségem van néhány ötletre, hogy miként lehetne ezzel a problémával csinálni
• Nem jutok tovább ezzel a dologgal, szükségem van a segítségetekre
• Szeretném tudni, hogy vajon a jó uton járok-e?
• Szeretném megtudni, hogy hol tudok erröl a dologról többet megtudni.

Ha valaki nem értené pontosan, hogy a téma elindítója mit is szeretne, meg lehet töle kérdezni! Ha ez világossá válik, akkor el lehet kezdeni a kört.

A kör annak a személynek a hozászólásával fejezödik be, aki elkezdte a kört. Elmondhatja, hogy milyen segítséget kapott a többiektöl, hogy esetleg szüksége van a megbeszélés után személyes beszélgetésre a résztvevök közül. Elmondhatja, hogy elég információt kapott-e. Mindezk fontos visszajelzések lehetnek a csoportnak.

Ha kiderül, hogy nem kapott elég információt, segitséget, akkor meg lehet gondolni egy második kört, ha a téma sürgös.

Az egy kör napirendi pontok ereje abban van, hogy bár rövid idöt igényelnek, mégis mindenki lehetöséget kap arra, hogy hozzájáruljon a beszélgetéshez. Mindenki tudja idöben, hogy ez egy kör lesz, és ehhez képest gondolja át hozzájárulását.

2. Kör

Egy kör helyett lehet kettöt csinálni. A lényeges elönye ennek, hogy bár a dolgok ugyanugy folynak, a második körben lehetöség nyilik arra, hogy megváltoztasd a véleményed. Mikor érdemes ehhez az eszközhöz folyamodni?

1. Ha a téma nagyon sok érzelmet kavar. Az elsö körben kifejezésre juthatnak ezek az érzelmek, és a második körben lehetöség nyilik minderre reflektálni, és nagyobb távolságból rálátni a problémára.
2. Ha a témát nagy mélységben kell megbeszélni.
3. Ha a téma nagyon összetett (komplex).

Amikor az elsö kör véget ért és a szó ujra a téma gazdájáé, akkor neki érdemes megadni a lehetöséget arra, hogy az eredeti kérdés módositsa, vagy uj kérdést tegyen fel. A második kör végén aztán ugyanugy érdemes eljárni, amint azt az egy körös beszélgetésnél jeleztem.

Komplex problémák

Komplex problémákat ugy érdemes hatékonyan megoldani, hogy egymásra következö találkozókon két-körös beszélgetéseket folytatunk.

Miért müködik ez?

Ha nagyon bonyolult dolgokat túl gyorsan igyekszünk megoldani, akkor az mindig nagy feszültséget eredményez. Ezek a feszültségek gyorsan erös érzelmekhez is vezetnek. Ha megvan a lehetöség, hogy két kör után ne a döntés következzen, az sok feszültséget és érzést felold!

Igy az elsö két körben sikerülhet egy elsö megközelítést találni a felmerülö problémával kapcsolatban. A következö találkozó elött fel lehet dolgozni ezeket az információkat véleményeket. Erre sok lehetöség van az ebédszünettöl, az otthoni megbeszélésekig stb. stb. A megbeszélések során uj megfontolások és információk hangozhatnak el.

Igy a következö találkozon esetleg már a probléma gyökeréig is el lehet jutni. A harmadik találkozón esetleg megvilágosodik egy megoldás.

A lényeges az, hogy ne próbáljunk rögtön egy megoldásra jutni. Ha ez történik, akkor az érzelmek kezdenek eluralkodni, és ez gyakran vezet azután ellenálláshoz.

Ha idöt fordítotok a probléma megoldására, akkor a probléma világosabbá válik. Igy nemhogy az ellenállás növekszik a nehéz problémákkal kapcsolatban, hanem élvezetesebbé válik azok megoldása.

Nem is annyira a döntésekröl van szó!

Teljes körökben dolgozunk.
Ha egy kör nem elég, akkor még egy körre kerül sor!
Figyelemmel beszélünk és hallgatunk.
Ha semmi sem kerül elő, akkor nem került elő semmi.

5. Közös döntés mindenki elfogadó szavazatával

A tradicionális gyüléseken is elválik a megbeszélés a döntések meghozatalától. A gyülésvezetö feladata általában a vita lezárása. A kör-beszélgetéseken ezt a kör-folyamat befejezése jelzi.

1. A mediátor tesz egy javaslatot a döntésre.
2. Egy kör: Kinek van egy vagy több ellenvetése? Csak annyi, hogy van ellenvetésem / kiegészítésem. Kifejtés nélkül!
3. Egy kör: Az ellenvetések meghallgatása
4. A mediátor egy továbbfejlesztett javaslatot tesz.
5. Erre addig kerül sor, míg el nem fogynak az ellenvetések, és mindenki egy körben nem mondja azt, hogy nekem nincs ellenvetésem.
6. Ha ideáig jutottunk, akkor megszületett a döntés mindenki elfogadó szavazatával.

Általában három kör elegendö szokott lenni egy döntéshez! Ha ez nem elég, akkor a dolog valami máson múlik, mint ami eddig szóba került. Lehet ez valami rejtett feszültség, vagy az is, ha a döntési körökben valaki lényeges új dolgot mond.

Lehet, hogy még nem érett meg az idö egy döntésre. Ezt sok ellenállás jelezheti. Ennek ellenére lehet, hogy a döntési körök eredményre vezetnek.

Egy jó döntési javaslat megfogalmazása

Egy jó megoldási javaslatba belefolyik az összes vélemény ami korábban elhangzott és megerösítést nyert. Ha a napirendi pont gazdájának problémája van a döntési javaslat megfogalmazásával, akkor segítséget kérhet. Lehet, hogy a csoport valamelyik tagjának van a fejében egy jó megfogalmazás. Ne menjetek bele abba, hogy a legjobb megfogalmazást kezditek keresgélni! Legyen elég egy elég jó megfogalmazás! A döntési folyamat során (a körök folyamán) erre sor fog kerülni mindenképp!

Bárhonnan is jön a megfogalmazás (akár a napirend vezetöejétöl, akár egy másik csoporttagtól), a döntésnek az egész csoport véleményét tükröznie kell. Erre akkor kerülhet sor, ha senki nem ellenzi a döntést. A napirend vezetöjének a feladata a megfogalmazás véglegesítése. Neki kell az egész csoportot ezen keresztül képviselnie.

Ha sok különféle ötlet merül fel a döntéssel kapcsolatban, akkor meg kell próbálni azokból a közös elemeket kiemelni. Persze elöfordulhat, hogy nem lehet mindent összekombinálni egy döntésbe. A követelmény az, hogy minnél kevesebben legyenek a döntés ellen. Végül is egy csoport azért van együtt, hogy kooperáljon, és ez akkor valósul meg leginkább, ha erösen támogatott döntések születnek.

Az ellenvélemények meghallgatása

Fentebb jeleztük, hogy a döntési folyamat fontos része két kör:

1. Egy kör: Kinek van egy vagy több ellenvetése? Csak annyi, hogy van ellenvetésem / kiegészítésem. Kifejtés nélkül! (rövid kör)
2. Egy kör: Az ellenvetések meghallgatása

Az elsö kör nagyon informativ és nem tart soká. Ha ebben valaki szót emel, aki jelzi, hogy a döntési javaslat „finomhangolást” igényel. Ezt a kört meg lehet ugy is tenni, hogy a napirend vezetöje megkéri, hogy akinek ellenérve van, az tegye fel a kezét. A kör-beszélgetések bevezetésekor a legjobb azonban az egyéni egymás utáni nyilatkozás.

Az ellenvélemények jelentösége

Egy ellenvélemény nem vétó! Egy vétó azt jelenti, hogy kizárom azt, hogy valamit elfogadjunk. Egy ellenvélemény azt jelenti, hogy érvelek annak érdekében, hogy a javaslat jobb legyen.

Nem kell megijednem attól, ha különvéleményem van! Ez az élet része. Azt jelenti, hogy alakiítani szeretném a döntést annak érdekében, hogy az nekem is jobban megfeleljen. Az ellenvélemény nem önzés önmagában!

Van olyan módszer is, hogy egy többségi döntés után megkérdezik a kisebbségben maradottakar, hogy mire lenne szükségük ahhoz, hogy csatlakozzanak a többséghez. Javaslatukról azután közösen döntenek, ujra többségi szavazással. Nem rossz módszer!

Mindezzel együtt még ebebn az esetben is vannak gyöztesek és vesztesek.

A körbeszélgetésnél jobban lehetöség van arra, hogy ellenvéleményböl egy javítási javaslat legyen és ne alakuljon ki még rövid idöre se az, hogy én egy kisebbséghez tartozom (ami persze önmagában nem tragédia). Mégis, ha a körbeszélgetést követjük, annak nyomán az ellenvélemény inkább az összefogás kooperáció ami hangsúlyos és megélt élmény lehet.

Vannak emberek, akiknek szinte mindennel kapcsolatban van ellenvéleményük. Nem is annyira javítani akarnak a dolgokon, mint inkább befolyást szerezni, vagy legalább azt, hogy meghallgassák öket. Ök gyakran képesek arra, hogy a csoport energiáját rabolják?

A kifogásoknak két fajtája van:

1. a problémára koncentráló
2. személyes

A problémára koncentráló kifogás értékes lehet, ha megmutatja, hogy a javasolt megoldás miért lenne lehetetlen.

A személyes ellentmondások fakadhatnak abból, hogy mindenkinek egyéni izlése van: van aki szeret party-t rendezni, van aki nem, van aki szeret party-ra járni, a másik nem.

[…]

Egy komplex döntést érdemes apróbb részekre felosztani

[…]

A siker pillanata

[…]

6. Befejezés – búcsú – (check out) – zárókör

Megkaptad, amire szükséged volt? Milyen érzésekkel hagyod el a gyűlést?
Nem kell minden körben az egymás mellett ülőknek sorban beszélnie, de mindenkinek szót kell kapnia!
Nem jó túlzottan sok kört csinálni, mert akkor az emberek elvesztik az érdeklődésüket azt mondva, engem ez már nem érdekel. Gyerekek is lehetnek gyűlésvezetők, vagy egy-egy pontnál, azok, akik a javaslatot teszik (amikor az általuk javasolt napirendi pontot tárgyalják).
folytatása következik!

Kapcsolódó oldal:

• Beszélgetések új filozófiája (I.)
• Bas Rosenbrand: A kommunikáció négy módja